Ezt olvasta már?


A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához

December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta.

 

 

Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.

 

A közel két hónapja tartó szerződésstop információink szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudunk olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez.

Légüres tér

 

Az Erasmus+ program esetében a magyar alapítványi egyetemek kitiltása az EU-s finanszírozási rendszerből csak nyártól éreztetné direkt hatását: a programban együttműködő egyetemek akkor írják alá a következő tanévre kötelezettségvállalásaikat. Az idei tavaszi félév nem érintett, a magyar diákok mehetnek a célegyetemekre, más kérdés, hogy a jövő évre betervezett külföldi félévek december óta bizonytalanná váltak.

 

Az EU hatalmas összegű és nagy múltú tudományos kutatási programjával, a Horizont Európával más a helyzet, a kutatási forrásokért éles verseny folyik, a pályázatírás és -leadás, az elbírálás és szerződéskötés pedig folyamatos. A pályázatok elkészítése hónapokig tartó folyamat, a szerződéskötésre pedig a pályázati kiírástól számítva nyolc hónap áll rendelkezésre.

 

Az Európai Bizottság magyar képviselete a G7-nek adott tájékoztatása szerint az intézkedés „néhány pályázati felhívásra azonnali hatással van”. Mint írták: „nyolc olyan felhívást azonosítottunk, amelyek esetében a támogatási megállapodások aláírásának határideje májusban van”.

 

Ezek azok a pályázatok, amelyek légüres térbe kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos transzparenciaproblémák miatt – holott a kormány a vagyonkezelő alapítványokat elvileg éppen azért hozta létre, hogy fejlesszék az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és növeljék az egyetemek kutatási forrásait.

 

A Bizottság további információt nem adott, így nem tudjuk, mely alapítványi egyetem pályázata „ragadt be”.

 

Ugyanakkor EU-s forrásból úgy tudjuk, az érintett pályázatok között van

 

Ezeknél a pályázatoknál tavaly télen volt a leadási határidő, elkezdődött a szakértői kiértékelési folyamat – ami alapján a Bizottság formálisan odaítéli a legjobbra értékelt pályázatok konzorciumainak a pénzt – , de nem írták alá még a szerződéseket. Májusig viszont ezt meg kell tenni.

Fájó pont

A helyzetet kezelendő és a kedélyeket nyugtatandó a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) továbbra is javasolja az alapítványi egyetemek részvételét a pályázatokban, ugyanis nyertes pályázat esetén kínálkozik egy kiskapu: a minimum három EU-s ország három egymástól független jogi entitásából álló nyertes konzorciumokban az alapítványi magyar egyetem átminősíthető társult taggá. A kutatásban részt vehet, de EU-s forrást nem kap – ezt az összeget a magyar kormány megfinanszírozhatja.

 

Ehhez is feltétel, hogy a társult taggá minősítés után is megfeleljen az adott konzorcium az adott pályázati kiírásnak, ugyanis nem minden pályázat engedi meg a társult tagok jelenlétét.

 

Mindez azzal is járhat, hogy egy magyar alapítványi egyetem kiszorul az adott projektből, mert a konzorcium számára a szerződéskötés és így az EU-s pénz akadályává válik.

 

A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett, így például Izrael és Új-Zéland is együttműködő ország, ahogy Norvégia és Izland is, és EU-tagjelölt országok.

 

A 95 milliárd euró hatalmas összeg. Viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék kétharmada. Az is mutatja a program jelentőségét, hogy a 2021 és 2027 között futó Horizont Europára nagyobb forrást allokált az EU, mint elődjére, a 2014-2020 közötti H2020-ra.

 

A Horizont Európát az EU a kontinens jövőbeli növekedésének és jólétének zálogaként látja, és nemcsak kutatást, de innovációt, fejlesztést és piaci alkalmazást is támogat. Kiemelten fontos a programban az egészségüggyel, idősödő társadalommal, biztonsággal, környezet- és légszennyezéssel, éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások kezelése és megoldása. Alappillér a digitalizációval, energiaellátással, mobilitással, élelmezéssel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatása is.

 

Például csak közös, nemzetközi használatú kutatóközpontokra majdnem 2 milliárd eurót, klímával és energiával kapcsolatos kutatásokra több mint 15 milliárd eurót szán a program.

Sok millió euró

 

Az előző ciklusban mintegy 370 millió eurót nyertek el magyar intézmények – átlagosan ez évi 52,8 millió euró. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése – az előző ciklus sokszorosa. A magyar tudománypolitika hangsúlyosan épít a Horizont-forrásokra, és arra, hogy a következő ciklusban a magyar részvétel megugrik: több lesz a sikeres pályázat, nő a magyar aktivitás. A magyar kormány ösztönzi is a részvételt és a magyar egyetemek konzorciumvezetői szerepét.

 

Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők. Adnak egy pontszámot a tudományos színvonalra, a hasznosíthatóságra, a konzorcium összetételére, annak stabilitására, az együttműködésben rejlő lehetőségekre, buktatókra.

 

Az Európai Bizottság a pontozással kialakuló rangsor első helyezettjét vagy helyezettjeit nevezi ki nyertesnek, szerepe forrásaink szerint lényegében formális. Az értékelés maga szimpla vak rendszerben zajlik: a szakértők látják a pályázó intézményeket és kutatókat, a pontozók személye viszont nem nyilvános a pályázók előtt.

 

Mivel az NKFI-től hiába kértünk információt a magyar egyetemek részvételéről a Horizont-programokban, az EU általános, egyes tagországok és EU-programok forrásfelhasználásának alapinformációit gyűjtő adatbázisából tájékozódtunk.

 

Ez alapján a H2020 mintegy 370 millió elnyert eurója több mint ezer aláírt kutatási projektet jelentett hét év alatt.

A teljes program kicsivel több mint fél százalékát tették ki a Magyarországra érkező pénzek.

A magyar pályázatok sikerrátája 12,4 százalék volt, ami pár tized százalékponttal több, mint az átlagos sikerráta.

 

Nézzük a legnagyobb összegeket elnyert felsőoktatási intézményeket. 2014 és 2020 között

 

a legtöbb forrás, közel 22 millió euró a – már bécsi székhelyű – Közép-Európai Egyetemre;

18 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre;

közel 17 millió euró az – Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő – Kísérleti Orvostudományi Intézethez;

majdnem 15 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett.

 

Alább látható a top 30-as lista, amelyen már szerepelnek mostanra alapítványi formában működő intézmények is, például a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

 

Flourish logoA Flourish chart

 

Eddig a 2021 júniusában indult Horizont Európa bő másfél éve alatt 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, ez szintén fél százalékát tesz ki az eddig összesen odaítélt összegeknek.

 

Magyar féllel kétszáz megállapodást írtak már alá, a sikerráta 21,5 százalékos eddig, tehát magasabb, mint az előző ciklus hétéves átlaga.

 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont közel 4 millió,

az NKFI 3,2 millió,

a Corvinus 2,55 millió euróhoz,

a Szegedi Tudományegyetem 2,4 millió,

a Semmelweis 1,77 millió euróhoz jutott hozzá.

 

A közalapítványi fenntartású egyetemek már több tucat pályázatot írtak alá a Horizont program részeként, összesen a 10 millió eurót is meghaladja az odaítélt összeg. Az alapítványi magyar egyetemek közül a legsikeresebbek a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis.

Feltétel az autonómia helyreállítása

 

Ugyanakkor nem csak a millió eurókról van szó. „A potenciális külföldi partnerek nem mindig fognak végére járni annak, hogy melyik magyar egyetem alapítványi, és melyik nem. Ha egy magyar partnerhez plusz adminisztrációs teher és bizonytalan jogszabályi környezet társul, akkor inkább választanak partnert más országok színvonalas egyetemei közül”, mondja Havas Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársa, aki számos nyertes EU kutatási pályázatban vett részt, de tapasztalt pályázatértékelő is.

 

„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás. De miért lenne jó az a magyar adófizetőknek, hogy az ő befizetésük finanszírozza a magyar kutatók részvételét ezekben a projektekben, ha arra EU-forrásokat is kaphatnánk? Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. A támogatás elvesztésénél azonban még súlyosabb veszteség az, hogy egyetemi autonómia nélkül az oktatás és kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.”

forrás: g7.hu







0
0
0

hírek innen, onnan

A külföldi látogatók pörgették a hazai turizmust 2025-ben

Tovább bővült a hazai turizmus teljesítménye 2025-ben: a növekedés motorját a külföldi látogatók jelentették, és tovább erősödött...

Zöld állításokat vizsgál a fogyasztóvédelmi hatóság

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok az idei évben is ellenőrzik a...

Deschamps szerint tizenegyest érdemeltek volna, és örült annak, amikor a fűről kérdezték

A francia válogatott szövetségi kapitánya kikérte magának, hogy Kylian Mbappénak mentális nehézségei lettek volna.

A világ leggyávább magyarjának hidratációs szünete

Kirúgások a fideszes médiában, az MCC bukása, gyanús NKA-pénzek győri szervezeteknél, Trump újabb megállapodása és a foci-vb...

Emily Blunt 6 sci-fi filmje közül ez lett a legjobb

Hat sci-fi filmben bizonyított eddig Emily Blunt, mutatjuk a legerősebb szerepeit.

Nyári horoszkóp 2026: nagy fordulatokat ígér a szerelemben és a pénzügyekben a csillagok állása

Az idei nyár nemcsak a napsütésről és a vakációról szólhat.

Franciaország 3-1-re nyert Szenegál ellen

Az első félidőben csak a szenegáli csapatnak volt helyzete, a franciák azonban végül hozták a papírformát. 

Nem ismétlődött meg a 24 évvel ezelőtti vb-blama, a franciák most lenyomták Szenegált

Győzelemmel kezdte a világbajnokságot a francia futball-válogatott.

Mexikói szakember érkezhet a Győri ETO kispadjára – sajtóhír

Csábítja a Bajnokok Ligája-részvétel lehetősége.

Szupermarketben vettél virágot? Ha ezt nem teszed meg, az összes növényed elpusztulhat.

Vigyázz, elég egy kis figyelmetlenség és a kedvenceid bánhatják!

Az arcod is megmutatja, ha vitaminhiányod van: ezt az 5 tünetet ne vedd félvállról

A tartós vitaminhiány sokkal gyakoribb probléma, mint sokan gondolnák. Ha a szervezet hosszabb ideig nem jut hozzá a számára fontos...

Az eper emiatt kezd gyorsan rothadni esős időben - a talajjal való érintkezés is veszélyes

Az eper esős időben különösen érzékeny a rothadásra, főleg ha a bogyók a talajjal érintkeznek. Fedezd fel, hogyan óvhatod meg a...

0

Sport

Itt az újabb vb-botrány: az irániaknak azonnal el kellett hagyniuk az Egyesült Államokat

„Mi vagyunk a világbajnokság leginkább elnyomott csapata.”

Berendelték az NB I-es klubokat a minisztériumba - részletek

Információink szerint megkezdődtek az egyeztetések az élvonalbeli akadémiák következő évi finanszírozásáról.

Überciki: Eltiltotta a köztévé a vb-kommentátort, aki összekeverte a csapatokat a pályán - videó

A török állami televízió felfüggesztette kommentátorát, Murat Ekrem Çiment, aki összekeverte a csapatokat az Irán–Új-Zéland világbajnoki csoportmérkőzésen.

Felfüggesztették a kommentátort, aki percekig összetévesztette a foci-vb-n a csapatokat

Négy percen át úgy kommentálta a meccset, hogy közben összetévesztette a válogatottakat.

Óriási baki a foci-vb közvetítésében, ezt az élő adásban maradt jelenetet egy életre megemlegetik

Egy egész világ nézi most a legfontosabb világeseményt a foci univerzumában, ám valakik nem azt nézik, mint a többiek.

Szoboszlai Dominik a címlapon, átigazolásról beszél és Puskás Ferencet listázza

Az angolok kiszúrtak valamit Szoboszlai szavai között, ennek aligha fog örülni a Liverpool ásza.

BL-sorsolás: Az ETO jó messzire utazhat az első selejtezőkörben

Izlandi ellenfelet kaptak a győriek a Bajnokok Ligájában.

Elsírta magát a 40 éves vb-hős, miután a válogatottja bemutatta a vb legnagyobb meglepetését

A meccs embere lett, a válogatottja pedig történelmi sikert ért el.

0
0

Bulvár

Azt hitték, életük végéig kaphatják a milliós illetményüket, de jött a tiszás kétharmad

Közel háromszáz fideszes vagy Fideszhez közeli potentátnak szüntetheti meg a pozícióját egy húzásra az új kormány.

Olyan változást javasol a Tisza, amire 1990 óta nem volt példa

A Tisza Párt nem egyszerűen kormányt akart váltani, hanem az elmúlt másfél évtized legfontosabb alkotmányos döntéseibe is belepiszkál. Olyan Alaptörvény-módosítási csomagot terjesztett elő, amelynek elfogadásáv

Orbán Viktor nem fél a börtöntől, Molnár Áronék szerint erre az álomállásra pályázik

A színész és barátai kinevették az Orbán Viktorról készített rajzfilmet.

Titkos légifolyosót találtak Budapest és Moszkva között, az Egyesült Államokból érkezett az információ

Előkerült egy jelentés az 50-es évek Budapestjéről, azonnal felszaladt a szemöldökünk.

Rogán bizalmasának nagy dobása: több száz milliót kaszálhatott a bagóért privatizált belvárosi irodán a titokzatos ügyvéd

Az egykori önkormányzati ingatlannak új tulajdonosa van, az adásvételt követően pedig a kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd 450 milliós osztalékot vett ki az irodát értékesítő cégéből.

Ugyanazt a színésznőt szerette Bereczki Zoltán és Lengyel Tamás: mindkettejük fejét elcsavarta

Lengyel Tamás és Bereczki Zoltán fejét is elcsavarta a híres színésznő, már egyikőjükkel sem alkot egy párt.

Macskahús hálózatot számoltak fel

Több mint 400 ellopott macskát mentettek ki egy illegális macskahús-hálózat felszámolásakor, kilenc embert őrizetbe vettek. A Horror: macskahús hálózatot számoltak fel bejegyzés először Acnews-én jelent meg.

Kicsoda Zsolti bacsi? Megdöbbentő elmélettel álltak elő

Pócs János és Magyar Péter ismét összecsaptak, a „Zsolti bácsi-ügy szálai” is előkerültek.

97 éves rákkutató: „Ezt az egyszerű szabályt kövesd minden étkezésnél” – A hosszú élet titka

Silvio Garattini közel 100 évesen is aktív életet él, és naponta öt kilométert gyalogol. Szerinte a hosszú élet egyik kulcsa meglepően egyszerű.

Szép csendben átírják az egyik legfontosabb nyugdíjszabályt: sokakat érinthet kellemetlenül, erről érdemes tudni

Változnak az özvegyi nyugdíj szabályai: fontos módosítások jönnek 2026 júliusától

0