Ezt olvasta már?


Céljuk, hogy minél többen válasszák az egyetemet

Tavaly június óta működik az Eszterházy Károly Egyetemet népszerűsítő beiskolázási bizottság. Tagjai azon dolgoznak, hogy minél több diák válassza továbbtanulása helyszínéül ezt az intézményt.

A bizottság tevékenységéről dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektorhelyettessel beszélgettünk, aki a testület elnöke is egyben.

– Még egy éve sincs, hogy megalakult a bizottság. Mi indokolta létrejöttét?

– Egy minőségi képzést folytató, a régió munkaerőpiaci igényeit kiszolgáló, jól működő felsőoktatási intézmény egyik legfontosabb fokmérője a hallgatói létszám. Nem panaszkodunk, de az egyetemek körében versenyhelyzet van, a hallgatókért versengünk. Vidéki egyetem vagyunk, s Budapest, illetve a nagyvárosokban lévő intézmények vonzóbbak a fiatalok számára. Éppen ezért szükségesnek tartjuk a képzéskínálat és a beiskolázási tevékenység újragondolását, harmonizációját. A demográfiai változások következtében hazánkban évek óta csökken az érettségiző fiatalok száma. Emellett az osztatlan tanárképzésben a hallgatói létszám folyamatosan növekszik ugyan, de elmarad a várttól. A felnőttképzésben kihasználatlan lehetőségeink is vannak. Ezek a tényezők motiváltak bennünket, hogy az elmúlt év júniusában létrehoztuk a bizottságot, mely elsődleges célként tűzte ki a beiskolázási stratégia megalkotását.

– Mi tartozik a bizottság fe­ladatkörébe?

– Beiskolázási stratégiát és programot hozunk létre, melyet évente felülvizsgálunk, s az Egyetemi Tanács elé terjesztünk. Javaslatokat fogalmazunk meg az egyetem képzéseinek népszerűsítésére. Ezen kívül meghatározzuk a road-show-kon, pályaválasztási, illetve az Educatio kiállításon, valamint egyéb helyi vagy országos rendezvényeken való megjelenés rendjét és formáját, a campusok feladatait. Meghatározzuk a nyílt napok időpontjait, s véleményezzük a továbbtanulással foglalkozó kiadványokat, egyéb elektronikus megjelenéseket.

– Milyen célt szolgál a beiskolázási stratégia?

– Az egyetem intézményfejlesztési tervében foglaltak szerint – a pedagógusképzés több évtizedes hagyományaira alapozva, és a nemzetstratégiai célokat figyelembe ­véve – a tanárképzés és a pedagógus továbbképzés intézményünk fő profilja. Szándékunk továbbá, hogy – ­kiváló humán erőforrásunkra és infrastruktúránkra támaszkodva – régiónk meghatározó tudásközpontjává váljunk. Mindezek elérését szolgálja a beiskolázási stratégia.

– Hogyan alkották meg ezt a cselekvési tervet? Szeretnének-e változtatni valamin idén?

– A bizottság megalakulása után azonnal munkához látott, az elmúlt nyarat a stratégia megalkotásának szentelte. A jó stratégiaépítés mindig helyzetelemzéssel kezdődik. Meghatároztuk erősségeinket, összegyűjtöttük lehetőségeinket, feltártuk gyengeségeinket, s a veszélyeket is a beiskolázás szempontjából. Közel kétszáz konkrét célunk van, amit szeretnénk elérni. Ezek között szerepel a középiskolások nagyobb mértékű bevonása az egyetemi életbe különböző programok által. Szeretnénk megújítani road-show-inkat, nyílt napjainkat. Beavatkozási területeink közül a legtöbb tennivaló a PR-marketing-kommunikáció területén van. Sok feladat akad még az oktatás és képzésfejlesztés területén, de vannak olyan célok is, amelyek informatikai fejlesztést igényelnek. Mindezeken túl fel kell készülnünk törvényi változásokra is, miszerint 2020-tól nem a diplomakiadás, hanem a belépés feltétele lesz a nyelvvizsga.

– Vannak-e már látható eredményei a stratégiának? Milyen irányba változott az egyetemre jelentkezők száma az idei felvételi során?

– A munka intenzíven zajlik. Az első eredmények már az idei nyílt napokon és az Educatio Kiállításon is mérhetők voltak. Az idei felvételin hat százalékkal nőtt az ­első helyes jelentkezők száma. Eközben egyre kevesebb az érettségiző diák, s országosan mintegy négyezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. Munkánk során szeretnénk megmutatni többek között, hogy egyetemünk hallgatóbarát és nagy hangsúlyt fektet az egyéni felkészítésre is. Meggyőződésem, hogy a jó szándék, az összetartó közösség és a kitartó munka meghozza majd a gyümölcsét.

forrás: heol.hu

A bizottság tevékenységéről dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektorhelyettessel beszélgettünk, aki a testület elnöke is egyben.

– Még egy éve sincs, hogy megalakult a bizottság. Mi indokolta létrejöttét?
– Egy minőségi képzést folytató, a régió munkaerőpiaci igényeit kiszolgáló, jól működő felsőoktatási intézmény egyik legfontosabb fokmérője a hallgatói létszám. Nem panaszkodunk, de az egyetemek körében versenyhelyzet van, a hallgatókért versengünk. Vidéki egyetem vagyunk, s Budapest, illetve a nagyvárosokban lévő intézmények vonzóbbak a fiatalok számára. Éppen ezért szükségesnek tartjuk a képzéskínálat és a beiskolázási tevékenység újragondolását, harmonizációját. A demográfiai változások következtében hazánkban évek óta csökken az érettségiző fiatalok száma. Emellett az osztatlan tanárképzésben a hallgatói létszám folyamatosan növekszik ugyan, de elmarad a várttól. A felnőttképzésben kihasználatlan lehetőségeink is vannak. Ezek a tényezők motiváltak bennünket, hogy az elmúlt év júniusában létrehoztuk a bizottságot, mely elsődleges célként tűzte ki a beiskolázási stratégia megalkotását.

– Mi tartozik a bizottság fe­ladatkörébe?
– Beiskolázási stratégiát és programot hozunk létre, melyet évente felülvizsgálunk, s az Egyetemi Tanács elé terjesztünk. Javaslatokat fogalmazunk meg az egyetem képzéseinek népszerűsítésére. Ezen kívül meghatározzuk a road-show-kon, pályaválasztási, illetve az Educatio kiállításon, valamint egyéb helyi vagy országos rendezvényeken való megjelenés rendjét és formáját, a campusok feladatait. Meghatározzuk a nyílt napok időpontjait, s véleményezzük a továbbtanulással foglalkozó kiadványokat, egyéb elektronikus megjelenéseket.

– Milyen célt szolgál a beiskolázási stratégia?
– Az egyetem intézményfejlesztési tervében foglaltak szerint – a pedagógusképzés több évtizedes hagyományaira alapozva, és a nemzetstratégiai célokat figyelembe ­véve – a tanárképzés és a pedagógus továbbképzés intézményünk fő profilja. Szándékunk továbbá, hogy – ­kiváló humán erőforrásunkra és infrastruktúránkra támaszkodva – régiónk meghatározó tudásközpontjává váljunk. Mindezek elérését szolgálja a beiskolázási stratégia.

Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona szerint sok feladatuk van még, de a növekvő hallgatói számok alapján jó az irány Fotó: Márkus Attila

– Hogyan alkották meg ezt a cselekvési tervet? Szeretnének-e változtatni valamin idén?
– A bizottság megalakulása után azonnal munkához látott, az elmúlt nyarat a stratégia megalkotásának szentelte. A jó stratégiaépítés mindig helyzetelemzéssel kezdődik. Meghatároztuk erősségeinket, összegyűjtöttük lehetőségeinket, feltártuk gyengeségeinket, s a veszélyeket is a beiskolázás szempontjából. Közel kétszáz konkrét célunk van, amit szeretnénk elérni. Ezek között szerepel a középiskolások nagyobb mértékű bevonása az egyetemi életbe különböző programok által. Szeretnénk megújítani road-show-inkat, nyílt napjainkat. Beavatkozási területeink közül a legtöbb tennivaló a PR-marketing-kommunikáció területén van. Sok feladat akad még az oktatás és képzésfejlesztés területén, de vannak olyan célok is, amelyek informatikai fejlesztést igényelnek. Mindezeken túl fel kell készülnünk törvényi változásokra is, miszerint 2020-tól nem a diplomakiadás, hanem a belépés feltétele lesz a nyelvvizsga.

– Vannak-e már látható eredményei a stratégiának? Milyen irányba változott az egyetemre jelentkezők száma az idei felvételi során?
– A munka intenzíven zajlik. Az első eredmények már az idei nyílt napokon és az Educatio Kiállításon is mérhetők voltak. Az idei felvételin hat százalékkal nőtt az ­első helyes jelentkezők száma. Eközben egyre kevesebb az érettségiző diák, s országosan mintegy négyezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. Munkánk során szeretnénk megmutatni többek között, hogy egyetemünk hallgatóbarát és nagy hangsúlyt fektet az egyéni felkészítésre is. Meggyőződésem, hogy a jó szándék, az összetartó közösség és a kitartó munka meghozza majd a gyümölcsét.

A bizottság tevékenységéről dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektorhelyettessel beszélgettünk, aki a testület elnöke is egyben.

– Még egy éve sincs, hogy megalakult a bizottság. Mi indokolta létrejöttét?

– Egy minőségi képzést folytató, a régió munkaerőpiaci igényeit kiszolgáló, jól működő felsőoktatási intézmény egyik legfontosabb fokmérője a hallgatói létszám. Nem panaszkodunk, de az egyetemek körében versenyhelyzet van, a hallgatókért versengünk. Vidéki egyetem vagyunk, s Budapest, illetve a nagyvárosokban lévő intézmények vonzóbbak a fiatalok számára. Éppen ezért szükségesnek tartjuk a képzéskínálat és a beiskolázási tevékenység újragondolását, harmonizációját. A demográfiai változások következtében hazánkban évek óta csökken az érettségiző fiatalok száma. Emellett az osztatlan tanárképzésben a hallgatói létszám folyamatosan növekszik ugyan, de elmarad a várttól. A felnőttképzésben kihasználatlan lehetőségeink is vannak. Ezek a tényezők motiváltak bennünket, hogy az elmúlt év júniusában létrehoztuk a bizottságot, mely elsődleges célként tűzte ki a beiskolázási stratégia megalkotását.

 

– Mi tartozik a bizottság fe­ladatkörébe?

– Beiskolázási stratégiát és programot hozunk létre, melyet évente felülvizsgálunk, s az Egyetemi Tanács elé terjesztünk. Javaslatokat fogalmazunk meg az egyetem képzéseinek népszerűsítésére. Ezen kívül meghatározzuk a road-show-kon, pályaválasztási, illetve az Educatio kiállításon, valamint egyéb helyi vagy országos rendezvényeken való megjelenés rendjét és formáját, a campusok feladatait. Meghatározzuk a nyílt napok időpontjait, s véleményezzük a továbbtanulással foglalkozó kiadványokat, egyéb elektronikus megjelenéseket.

 

– Milyen célt szolgál a beiskolázási stratégia?

– Az egyetem intézményfejlesztési tervében foglaltak szerint – a pedagógusképzés több évtizedes hagyományaira alapozva, és a nemzetstratégiai célokat figyelembe ­véve – a tanárképzés és a pedagógus továbbképzés intézményünk fő profilja. Szándékunk továbbá, hogy – ­kiváló humán erőforrásunkra és infrastruktúránkra támaszkodva – régiónk meghatározó tudásközpontjává váljunk. Mindezek elérését szolgálja a beiskolázási stratégia.

 

 

Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona szerint sok feladatuk van még, de a növekvő hallgatói számok alapján jó az irány Fotó: Márkus Attila

 

– Hogyan alkották meg ezt a cselekvési tervet? Szeretnének-e változtatni valamin idén?

– A bizottság megalakulása után azonnal munkához látott, az elmúlt nyarat a stratégia megalkotásának szentelte. A jó stratégiaépítés mindig helyzetelemzéssel kezdődik. Meghatároztuk erősségeinket, összegyűjtöttük lehetőségeinket, feltártuk gyengeségeinket, s a veszélyeket is a beiskolázás szempontjából. Közel kétszáz konkrét célunk van, amit szeretnénk elérni. Ezek között szerepel a középiskolások nagyobb mértékű bevonása az egyetemi életbe különböző programok által. Szeretnénk megújítani road-show-inkat, nyílt napjainkat. Beavatkozási területeink közül a legtöbb tennivaló a PR-marketing-kommunikáció területén van. Sok feladat akad még az oktatás és képzésfejlesztés területén, de vannak olyan célok is, amelyek informatikai fejlesztést igényelnek. Mindezeken túl fel kell készülnünk törvényi változásokra is, miszerint 2020-tól nem a diplomakiadás, hanem a belépés feltétele lesz a nyelvvizsga.

 

– Vannak-e már látható eredményei a stratégiának? Milyen irányba változott az egyetemre jelentkezők száma az idei felvételi során?

– A munka intenzíven zajlik. Az első eredmények már az idei nyílt napokon és az Educatio Kiállításon is mérhetők voltak. Az idei felvételin hat százalékkal nőtt az ­első helyes jelentkezők száma. Eközben egyre kevesebb az érettségiző diák, s országosan mintegy négyezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. Munkánk során szeretnénk megmutatni többek között, hogy egyetemünk hallgatóbarát és nagy hangsúlyt fektet az egyéni felkészítésre is. Meggyőződésem, hogy a jó szándék, az összetartó közösség és a kitartó munka meghozza majd a gyümölcsét.







0


Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?




0
0

hírek innen, onnan

Szerelmi háromszögből galaktikus háború jöhet a legjobban várt sci-fiben

A Dűne harmadik részében Chani és Irulan végre nyíltan szembekerül egymással Paul Atreides miatt.

A 21. század legfontosabb westernfilmjei 2000 és 2025 között

Ezek a filmek formálták a western műfaját 2000 és 2025 között.

Európának tervezve: megérkezett az új Omoda 7

A szuper hibrid Omoda 7 érkezésével teljessé vált az Omoda modellcsalád

Több száz kertészt keresnek: már a fizetéseket is nyilvánosságra hozták

Egyre nagyobb a kereslet a kertészek iránt: a legfrissebb információk szerint több száz új dolgozót keresnek ezen a területen, főként a...

Gyorsabban ment ötvennél, 210 ezer forintjába került - itt mértek be 1300 autóst

Az elmúlt héten Bács-Kiskun vármegyében a megengedett sebességhatárokat regisztráltan 1301-en lépték át. Volt két sofőr, aki a...

Szoboszlai indította be a liverpooli úthengert, esélye sem volt a Galatasaraynak

Három magyar válogatott játékos is kezdett az Anfielden rendezett BL-nyolcaddöntőben.

Bajnokok Ligája: Szoboszlaiék a PSG ellen folytatják, Real-Bayern rangadó is lesz a negyeddöntőben - itt vannak a párosítások

Szerda este kialakult a labdarúgó Bajnokok Ligája negyeddöntőjének mezőnye - mutatjuk a párosításokat.

Bajnokok Ligája: Szoboszlai vezérletével kiütötték Sallaiékat, őrült meccsen jutott tovább az Atlético Madrid - videó

A Liverpool, a Bayern München és az Atlético Madrid is ott van a legjobb nyolc között a Bajnokok Ligájában.

Ebben a magyar faluban található Európa mértani közepe

A faluban még emlékmű is található

Miért nem híztak a nők régen a tésztától? Ez az egyszerű igazság sokakat meglep

Ma sokan félnek a tésztától, a kenyértől vagy a krumplitól, pedig régen – a jugoszláv időkben – ezek mindennapi ételek voltak....

Üzemanyagár-emelkedés várható Szlovéniában is

A szlovén kormány csökkenti a jövedéki adót és egyes terheket az üzemanyagárak mérséklésére, ennek ellenére jövő héten emelkedni...

0

Sport

Kubatov Gábor azonnal üzent a Ferenc-város kiesése után, Robbie Keane is megszólalt

A Ferencváros elnöke a közösségi oldalán köszönenet modott az eddigi nagy menetelsért.

Videó: Óriási potyagólt kapott a Fradi kapusa az Európa-ligában

Borzalmas félidőn van túl a Ferencváros a Braga otthonában.

A Liverpoolt emlegető Guardiola Rüdigerrel balhézott, Vinícius megindokolta a gúnyolódását

Álvaro Arbeloa a piros lapról és Thibaut Courtois sérüléséről is beszélt a Manchester City–Real Madrid BL-visszavágó után.

Sporting–Bodö/Glimt: mit mutatott a VAR és mit nézett a játékvezető? Háborognak a norvégok

A Bodö/Glimt játékosai először el sem hitték, hogy a bíró büntetőt fog ítélni a Sporting javára a második félidőben.

Méghogy a legveszélyesebb állás? A Fradi lubickol Európában a 2–0 után.

Az együttes nyolc ilyen párharcából hetet húzott be, kétszer jutott döntőbe, egyet meg is nyert.

Iszonyatos mélységből a csúcsra: a világ 16 legjobb csapata között Magyarország

A magyar női kosárlabda-válogatott az elmúlt négy év alatt megjárta a poklot, de most tényleg a mennyországba jutott.

Három magyar a pályán, kövesse nálunk a Liverpool és Galatasaray meccsét.

Egy lépésre voltak a bravúrtól a törökök, akik megnyerték a párharc első mérkőzését.

Ekkora pofonra senki sem számított a Camp Nouban, kilenc gól a BL-meccsen

Három félidőn keresztül remekelt a Newcastle a Barca ellen, de végül hatalmas verést kapott.

Szoboszlai elképesztően okos gólt lőtt a Bajnokok Ligájában – videó

A Galatasaray csapatát fogadták az Anfield Roadon.

Véget ért az Odüsszeia: az iráni női válogatott drámai hazaérkezése

A csapat több országon át vezető, tíz napon át tartó hosszú út végén jutott vissza Iránba.

A Citynek nem volt esélye a fordításra, a Real Madrid kettős győzelemmel jutott a negyeddöntőbe

Nagyjából 20 percig volt minimális esélye a Manchester Citynek a fordításra.

A legjobbak közé választották a vb-re bravúrosan kijutó magyar válogatott centerét

Csapatunk 28 esztendő után léphet újra pályára világbajnokságon.

0
0

Bulvár

Kutatók: a Békemeneten 58 ezren hallgatták Orbánt, a Nemzeti Meneten 162 ezren Magyart

Tudományos módszerekkel megbecsülték a március 15-ei politikai felvonulások méretét.

„Júniusra halott lett volna” – Donald Trump nevetve kotyogta ki egy képviselője halálos betegségét

Az amerikai elnök hozzátette, hogy ő mentette meg Neal Dunn életét.

Trump éjjel brutálisan lecsapott - az óriásbombázás után NATO-kilépés jöhet?

Óriásbombákat vetett be a Hormuzi-szoros térségében az Egyesült Államok. Donald Trump eközben azzal fenyegetőzött, hogy kilép a NATO-ból, amiért a tagországok megtagadták segítségkérését.

Ez a színésznő volt Gobbi Hilda titkos szerelme: csak úgy lángolt köztük a szenvedély, hivatalosan mégsem vállalták fel a románcot

Gobbi Hilda sosem csinált titkot abból, hogy a saját neméhez vonzódik, ám amikor beleszeretett egyik híres kolléganőjébe, mégis arra kényszerült, hogy eltitkolja a nyilvánosság elől a forró románcot.

Szigorítanak a benzinkutaknál: többet kell fizetnie hamarosan annak, aki így tankolna Szlovákiában

Tarthatatlanná vált a helyzet az észak-szlovákiai benzinkutakon, mivel tömegesen járnak át az üzemanyagért Lengyelországból. A szlovák kormány külön árkategóriával szabna gátat a gyakorlatnak.

Három halott, három sérült: borzalmas balesetet okozott egy nő Debrecenben

A TWN.hu információi szerint vádemelést javasol az ügyészség a nővel szemben, hat évet kérnek rá.

Megtalálhatták az első egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a világűr mélyén összetett, gyűrűs szerkezetű kénvegyületek is vannak

A Max Planck Földönkívüli Fizikai Intézet (MPE) és a spanyol Asztrobiológiai Központ (CAB) szakemberei egy minden eddiginél összetettebb kénalapú molekulát azonosítottak a világűrben a G+0.693–0.027 jelű molekul

Hegedűs Zsolt válaszolt a „takonygerincező” Takács Péternek

Kétszer is üzent a fideszes államtikárnak.

0